Sport, élet, egészség, család, munka, tech

FINISHER blog

CityTrail 2015

2015. október 20. - ironman

Miénk a terep szervezésében, 9km-es távon indultam. Ezen kívül volt 4,5km-es táv is, lépcsőfutás és gyermek futamok is. A magam részéről a kíváncsiság viezérelt. Kíváncsi voltam, hogy milyen lesz egy futóverseny a városban, de mégis a várostól mentesen. 

img_1351.JPG

13km tőlem a verseny, tökéletes bemelegítés fixivel, a végén kis nyúzó, kapaszkodós rész, majd a tömeg miatt (na persze, a tömeg..) le kellett szállnom, és toltam a bringát. De nem haza! Az első fáig, ami még nem érintette a tetthely epicentrumát, elkerülvén a kellemetlenkedést, a canga kényelmes magányban támasztotta az egyik fát, s várt. Mindig félve hagyom ott, pedig kinek kellene .. még váltó sincs rajta, de gáz.

Leültem a fűbe kicsit, némileg beindította a hűtőrendszerem az odaút, elkezdtem izzadni. Így száradtam ott a napon kiterülve, és kikapcsoltam az agyam, beszívtam a nyugalmat. Élveztem a meleget, a napot, a sport zaját a távolban, ahol már melegíteni kezdtek a gyerekek. Felvettem a rajtcsomagot és visszafeküdtem a helyemre. Egy egész órám volt csak magamra, és ezalatt végig nem csináltam semmit, csak feküdtem. Fura, de pont ettől olyan emlékezetes ez a rész. Általában kapkodással és némi stresszel telik a rajt előtti idő.

img_1354.JPG

Most nem. A bemelegítés után - amiben igyekeztem részt venni, de legalábbis ott áltam hátul - még maradt 10 perc a rajtig, amit szintén relaxálással töltöttem. Teljes nyugalomban vártam az utolsó 2 percet, majd besoroltam. A közepétől kissé előrébb helyezkedtem, és az volt a terv, hogy megnyomom ezt a versenyt. Így is lett, de nem volt egy ász ötlet. Az első kör után ugyanis úgy ki voltam fulladva, hogy abba is akartam hagyni az egészet. Nagyon eltaktikáztam, fogalmam sem volt, hogy futok le még egyszer 4,5km-t. A lépcső, az lehetett a ludas, ott nagyon vigyázni kell. És annak is köze lehetett a kudarchoz, hogy nem sokat futok hegyre, vagyis semmit. De ez most változni fog, elhatároztam. 

12036886_1701369410081286_6304387930410730811_n.jpg

Végülis beértem a célba, mert idén már ez sem volt olyan biztos, mint korábban. Nagyon elfáradtam, egy liter vizet ittam a csoki mellé, amit kaptunk. Magamba szálltam kicsit. Mindig, minden versenyen lehet mit tanulni. És jók ezek a rövid versenyek is, mert jól lehet velük gyorsulni. 

Összességében

Összességében egy imádni való cuki verseny volt. Szerettem, hogy nem volt hatalmas tömeg, szerettem, hogy minden kényelemes volt és laza, és jó volt az idő. Szerettem a pályát, ami megalázott, és szerettem a célbaérést. Örömmel teli verseny volt. Kicsit megismertem a Gellért-hegyet, és emlékszem is, hogy megfogadtam, hogy jövök ide futni. Este is nagyon szép lehet, hiszen egy részén rálátni a Dunára és a pesti oldalra is. Sötétben szép az. 

Készült egy remek összefoglaló videó is :) Bevallom, boldog vagyok, hogy szerepelhetek benne :) igaz, a két legkellemetlenebb, legmegalázóbb pillanat, de üsse kő :)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://finisher.blog.hu/api/trackback/id/tr657990529

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

snatch_ · http://futas.asroma.hu 2015.11.11. 11:03:55

gratulálok, szépet mentél! azért ilyen terepen 5:04-es átlag nem rossz!

ja, és a videón az első megjelenésed egyáltalán nem gáz, éppen nyomod le a többieket :)
a másodiknál meg mindenki sétál, nem lehet elférni mellettük :) ;)

ironman · http://finisher.blog.hu/ 2015.11.13. 13:31:28

@snatch_: Köszönöm!

Nem rossz, de az életem adtam érte majdnem :) Jobb erőbeosztással, lehetett volna gyorsabb is szerintem. Mindig a rövidebb távokon van komolyabb holtpontom, érdekes..

Az első megjelenésemnél.. na igen, megláttam, hogy ott a kamera, és gondoltam, basszus, nehogy már az legyen esetleg a videóban, hogy megrogytam, így rákapcsoltam :)

Viccet félre téve, nagyon komolyan elfáradtam, mire beértem a célba, de utólag azt gondolom, jó volt ez így, nem kellett volna máshogy csinálni. Minden úgy jó, ahogy történt.