A napokban kaptam egy linket, amire kattintva "érdekes" dolgot olvashattam. Miért kerüld el a reggeli futást (télen)? címmel.
Kis Gyula írta, akinek nagyon sokan hisznek, isszák a szavait, és ezt ki is érdemelte sportteljesítményeivel. Mégis, felvont szemöldökkel, kissé értetlenkedve olvastam bizonyos sorait. Nem mondom el, miről szól a cikk, tessék elolvasni, ha már megírta a szerzője, de kiemelek pár, számomra érdekesebb részt.
Biztos sokan vannak, akik reggel szoktak futni, mert ekkor érzik a legalkalmasabbnak megcsinálni a kitűzött edzést. Szerintem ezen emberek egy kezükön meg tudják számolni, hogy ezek közül a reggeli futóalkalmak közül mennyi esett igazán jól, telt önfeledt mozgással.
Sokan. Én speciel azért futok reggel, mert gyakran füstbe megy az esti terv. Közbe jön egy jó program, vagy munka stb... és bevallom, kissé elegem lett a remete életmódból, amit a sport követelt meg, vagyis a következetes felkészülés az Ironman-re. Be akarom bizonyítani magamnak, hogy megy ez másképp is.
Így aztán kitaláltam, hogy minden reggel futok maximum 30 percet. Ez nem túl sok és nem futom túl gyorsan, de a semminél mindenképpen több. Ha ez sikerül és jók a lábaim, este tudok még egy fasza edzést kerekíteni. De miért ne esne jól a reggeli futás? Ezen döbbentem meg először. Én inkább olyan futóról nem tudok, aki fut reggel és ne élvezné... Gyula-Gyula.. nem értelek. Végiggondolom munka előtt a teendőimet, remek ötletek születnek, és jókat derülök a gallérjukba bújt fázós-morcos embereken.
"Délutánra időzíteni" - DÉLUTÁNRA?? Hány magyar dolgos adófizető embernek szabad a délutánja?
Majd tudományos magyarázat jön arra, hogy miért rossz reggel futni. Itt már kezdem azt hinni, hogy valójában csak saját tapasztalatból ír úgy, mintha mindneki ezt érezné. De nem! Amit mond, mind igaz (ami a veszélyekre figyelmeztet), szerény tudásom birtokában állítom. Ugyan ilyen oknál fogva nem jó reggelizni sem.. ha már itt tartunk, meg kell várni, míg felébred a szervezet, beindul az a bizonyos motor. De nem kalandozok még el.
A városban, aszfalton futás önmagában is az egyik legmegterhelőbb mozgásforma amit el tudok képzelni.
Van azért ennél jóval megterhelőbb is. Felkészületlenül érve még egy rossz hír is, mint a torkon akadt gombóc, úgy hat a szervezetre. Ugyan ez van a futással is. Senki se kezdjen el futni aszfalton mezítláb felkészületlenül, tapasztalatlanul. Ne töltsön a nyári napon kint 8 órát anélkül, hogy a bőre hozzá szokna a naphoz. Az aszfalt kemeny, de le lehet győzni, ha nincs más megoldás.
Sérülésveszély! Tökéletesen igaz, veszélyes. Mire jó ez? Még nagyobb önkontrollra, még jobb önismeretre. Kihívás. Az élet is sérülésveszélyes, de a legtöbben mégis nekivágnak, vállalva kockázatot, kudarcot és a tanulás lehetőségét.
Én még olyan embert nem láttam, aki ne kopogó szemekkel tért volna vissza akár egy 20 perces reggeli futásból
Budácsik Attila vagyok, 29 éves, programozó, és nem vagyok éhes a reggeli futásaim után. Ajánlhatom barátom, Szilvesztert is, mert úgy tudom, hogy Ő is gond nélkül fut éhgyomorra (ami hülye kifejezés, mert egyáltalán nem éhesen indulunk el) 10-15km-t reggel, ahogy én is. És egy pindurit sem vagyok éhes. Ellenben, ettem müzlit előtte, meg ittam is keveset, és jókat böffentettem. Nem lehet, hogy a helytelen esti étkezés lehet ennek a reggeli torkosságnak az oka? És akkor ki von meg drasztikusan mit? Így a 4-es pont kivételével a többit én is ajánlom.
A cikk nagyobb részével egyetértek, ahogy azzal is, és kiemelten jelzem, hogy megfelelő bemelegítés és (!!!) ne reggel akarjatok rekordidőket futni.
Én is úgy csinálom, hogy felkelek, és még egy órán át tetvészkedek (direkt), pakolok, melegítek, nyújtózkodom, netezek, mire elindulok. Irány futni. Tudjátok mennyi szép van abban? A város ébredezik, az emberek álmosak, nyűgösek és punnyadtak. Nagyon vicces. És a szagok is mások, minden frissebb, tisztább, üresebb, magányosabb.
Szerintem aki reggel szeret futni, ne tököljön, ne bizonytalanonjon el, hanem húzza a nyúl, .. akarom mondani futócipőt, és vágjon bele, fusson.
